Becslések szerint a felnőttek évente kettő-négy alkalommal fáznak meg, míg a gyermekek, akiknek az immunrendszere még nem tanulta meg, hogyan védekezzen a megfázás vírusai ellen, évente legfeljebb 10 alkalommal szenvednek megfázásban.* Talán csodálkozik azon, hogy egy ilyen gyakori betegségre még nem találtak gyógyszert. Most megtudhatja, miért.
A megfázás tüneteinek „gyógymódjai” a múltban
Már a legrégibb idők óta próbálják enyhíteni a megfázás tüneteit. Íme, néhány módszer, amelyet az ókori civilizációk „gyógymódnak” tartottak:
Kr. e. 400-ban Hippokratész lejegyezte, hogy a kivéreztetés gyakorta használt kezelési mód a megfázásra.
Kr. u. az első században Plinius római filozófus azt javasolta, hogy a megfázásban szenvedők „csókolják meg egy egér szőrös pofáját."2
A betegség okának felfedezése
Hosszú évszázadokig senki sem tudta, mi okozza a megfázás tüneteit. Az orvosok úgy gondolták, hogy a megfázást méreg vagy „nyálkás folyadék” okozza. A tengeri utazók és felfedezők voltak az elsők, akik rájöttek, hogyan terjednek a megfázás vírusai. Utazás közben megfigyelték, hogy az elszigetelt közösségekben élő emberek nem ismerték a megfázást, amíg nem kerültek kapcsolatba a külvilággal. A 19. századig kellett azonban várni arra, hogy a tudósok ténylegesen elkezdjék kutatni a megfázás és az influenza vírusait.2
A megfázásos tünetek enyhítésének kifejlesztése
A 20. század elején a tudósok fokozatosan elkezdték megfejteni a baktériumok és vírusok titkait, kezdték megérteni az immunizálás fontosságát, oltásokat és gyógyszereket fejlesztettek ki a megfázás tüneteire.
1920-as évek:
Alexander Fleming skót bakteriológus felfedezte a penicillint, ami a többi antibiotikum kifejlesztésének a kiindulópontja volt, és amelyeket még mindig használnak a megfázással társuló másodlagos fertőzések ellen.3
1930-as évek:
Angol tudósok először izolálták az influenza vírusát, de további 20 évig tartott a közönséges megfázást okozó rhinovírusok azonosítása.4
1930-as – 1940-es évek:
Először állítottak elő laboratóriumban influenza vakcinát.5
1950-es évek:
Felismerték és izolálták az első rhinovírust.4
1960-as évek:
Az influenza elleni oltásokat világszerte alkalmazni kezdték.5
2000-es évek:
A Maryland Egyetem tudósai feltérképezték a rhinovírusok családjának teljes génszekvenciáját.6
Miért nincs rá gyógymód?
Ha ennyi kutatás áll rendelkezésre, miért nem találtak rá még gyógymódot? A válasz abban a tényben rejlik, hogy nagyon sok fajta vírus van, ami a megfázás tüneteit okozhatja. Valójában, több mint 200 különböző vírus van, amely a légzőrendszerben szaporodni képes, és előidézheti a megfázás tüneteit a légzőszervekben. Egyedül a rhinovírusnak, amely a kutatók becslése szerint a közönséges megfázások körülbelül 40%-át okozza, több mint 100 különböző fajtája van. Egyéb tüneteket előidéző légzőrendszeri vírusok a koronavírusok (az esetek 10%-ért felelősek), légúti syncytialis vírusok (10% - 15%), adenovírusok, parainfluenza vírusok és enterovírusok.7
Az olyan betegségektől eltérően, mint a himlő vagy gyermekbénulás, egyetlen oltás sem tekinthető univerzális kezelésnek, amely minden vírus esetében hatékony. Az élővilágban végbemenő állandó változások, mint az állatokról emberekre terjedő fertőzések (például a madárinfluenza), mindig új kihívásokat jelentenek.
Habár a közönséges megfázás általában nem életveszélyes, globális elterjedtsége és a tünetei által okozott kellemetlenségek indokolják a kutatás szükségességét és előtérbe helyezik a megfázás tüneteit enyhítő, könnyen elérhető kezelések fontosságát.
1 Common Cold. National Institute of Allergy and Infectious Diseases, National Institutes of Health. Retrieved 21 May 2009.http://www3.niaid.nih.gov/topics/commoncold
2 Gwaltnery, J.M. Medical Reviews: Rhinoviruses, The Yale Journal of Biology and Medicine. 48,17-45. 1975.
3 Bennett, J.S., Chung, K.T. Alexander Fleming and the discovery of penicillin. Advances in Applied Microbiology. Academic Press: 168-172. 2001.
4 Tyrrell, D., Fielder, M. Cold Wars: The Fight Against the Common Cold, Oxford University Press, 2002.
5 Kuszewski, K., Brydak, L. The epidemiology and history of influenza, Biomedicine & Pharmacotherapy. 54:188-95. 2000.
6 Palmenberg, A.C., Spiro, D., Kuzmickas, R., Wang, S., Djikeng, A., Rathe, J.A., Fraser-liggett, C.M., Liggett, S.B. Sequencing and Analysis of All Known Human Rhinovirus Genomes Reveals Structure and Evolution, Science. 324(5923):55-9. 3 April 2009.
7 Treanor, J., Hayden, F. Infectious Diseases of the lungs—Viral Infections, Textbook of Respiratory Medicine, 3rd Edition. W.B. Saunders Company, Philadelphia, 1:932. 1988.